0 Végigjátszás: 9476 The Orc Forge

“Milyen parancs jött Mordorból, Uram? Mit követel a Szem?”

- kérdezte az áruló Szarumánt a mordori orkok egyike Orthanc erődjében, s kérdése most felettébb érdekes vonzatokat pendít meg, hiszen nem tudhatjuk, AFOL volt-e Szaurón, netán azon belül is MOC-áradatért felelős építőmester, avagy a LEGO saját gyűjteményét űberelni akaró “pénz-nem-számít”-típusú MISB-gyűjtő, s ráadásnak itt van viszonya a címzettel, Szarumánnal, kiről szintén semmi LEGO-vonatkozású információval nem rendelkezünk – egyelőre. Azt már szerencsére megtudtuk, hogy utóbbinak egész széles körű Uruk-hai sereget sikerült ABS-be öntenie, így most ezen a szálon igyekezzük visszafejteni a fenti, kérdéses viszonyokat.
 

Téma
Szarumán orkjai nem fán teremtek, s nem is burgonyamód kaparták ki őket a finom humuszos mezőségi talajból, hanem a Fehér Varázsló némi mágikus segítséggel, Vasudvard tárnáiban, a mélybe ásott kohók és bányák rejtekén keresztezte a már amúgy is elfajzott orkok, s a hatalomra éhes emberek tulajdonságait. Ennek bővebb mikéntjéről számos korabeli génsebész és klónozási szakértő gnóm akart tudományos értekezést írni, ám az eredményekről készült beszámolókat először 70 évre titkosították, majd másnap a híres Bűzmocsarak egyik nem várt áradása során véletlenül az egész az enyészeté lett. (Mármint az egész gnóm tudóscsapat.) Fennmaradt apokrif iratok alapján a LEGO azonban volt szíves rekonstruálni némi történelmi hűségre törekvő modellt az eljárás jobb megértése céljából, s így legalább azt megtudhatjuk, az egyenranda vörös szörnyedvények hogyan is látnak műanyag napvilágot.

Az kohászatrul és kovácsmesterségrül
A vasas dolgok első hallásra hű de messze esnek a LEGO világától, aztán ha jobban belegondolunk, szinte az összes leképezett jármű is alapból ezekre épül, úgyhogy ugorjunk neki még egyszer. Ha így szemléljük a dolgokat, ezen járműves szetteket már ki is zárhatjuk kutakodásainkból, hisz csak végtermék-hasznosítást végeznek. De vajh' ama végtermékek előállítását végzi-e valaki a LEGO világaiban? Jelzem: végzi.

Ikonikus készlettel indítjuk megemlékezésünket, hiszen a Lion Knights kereteiben megjelent 6040 Blacksmith Shop neve ma is igen jól cseng a felnőtt legózók körében, s nem kizárólag úttörő mivolta miatt.

A következő, szintén jelentősnek nevezhető szett jócskán azonos nevű, ám MOC-nak indult, s kezdetben így is árusított magánkészletből nőtte (vásárlódta) ki magát a szépséges 3739 Blacksmith Shop csodává, 2002 haldokló évében egész kivételesnek mondható módon.

Újabb sikergyanús kovács-megjelenítés történt 2009-ben a hosszú éltű 10193 Medieval Market Village UCS-gyanús szettben.

Megfigyelhetjük, hogy fentiek mindegyike a történelmi fővonulathoz (ld. Castle téma) kapcsolódik, így a 2011-es Ninjago-s 2508 Blacksmith Shop némi kétes felüdülést jelent e tekintetben.

Végül hadd említsem meg, hogy a Castle téma egyik oldalhajtásából az ércbányászat echte szakértőihez is szerencsénk lehetett 2007-ben a Fantasy Era 7036 Dwarves' Mine című alkotásában, ahol mellesleg a törp kovácsmesterséggel is közelebbi ismeretségbe keveredhettünk.

Statisztika
Ár: 13.130,-..15.990,- (15.490,-)
Kockaszám: 363 db
Minifigura: 4 fő (2 Uruk-hai [egyikük az épp most “született” Lurtz], 2 mordori ork)
Egyéb élőlények: -
Építmények: 3 db (kohó a környezetével, kovácsüllő, kovácskemence)
Matrica: nincs
Doboz: Csillogó, jó minőségű kartonból készült, hagyományos tégla fazon

világítunk ezerrel!

a készlet jóságainak a sorozatra jellemző módon tálalt kínálata a hátoldalon

Alapkészlet
Háromzacskós, nem túl vaskos szettet kapunk ma kezeink közé, mely az alábbiakat hordozza magában:


Az egyeske felszakításával járó elemkiborítás hatására elfeledtem fotót készíteni a tartalomról, így ez a lépés most láthatatlan élményként vonul a blog lapjaira. Nem marad el azonban az építkezés menete, melybe fejest ugrottam ama alkatrész-fotózás helyett, s szokás szerint az adott zacsi minifigjeivel kezdünk ismét. Két tökegyforma Mordor-küldött ork az első pár alanyunk ma, úgyhogy vesézzük ki őket, mielőtt ők tennék ezt velünk.

más árnyalatban zombinak is elmehetnének...

Mindkét randaság ugyanolyan viharvert, rongyokból és bőrdarabokból összefércelt “ruhát” hord, savanyú arckifejezésük alapján ez nekik sem tetszik túlzottan, s még homlokráncosító piercingjük is azonos. Sajna nadrágjukon egy árva roggyanatnyi festés nem sok, annyi sincs. Az egyetlen különbséget az egyikükre felhelyezendő érdekes hajzat fogja jelenteni, megy egyidejűleg a hegyes füleket is igyekszik leképezni.


Meglepő módon nem kétarcú fejeket kapunk a szerzetekhez, így nem jelent gondot, hogy az egyik kopaszon marad. Borzasztó, de fület csak hajjal együtt kapunk, így a kopasz egyben fületlen is. Amíg viszont kopaszok, a ritkás, zsíros hajat, és a ragyaverte fejbőrt szemlélhetjük a tarkón.

májfolt májfolt hátán
a szelelés is megoldott

Az egyetlen “hajzuhatagot” felapplikálva is látható, hogy az azonos hátfestések 3-színűek, és ismét a profi kivitelezést dicsérik. Nadrágfestés persze továbbra sincs.


A narancssárga szem szerintem jó húzás volt, viszont szimpla kalapácsot és lapátot kaptak, ami szomorteljes spórolás a LEGO részéről. Egy kis filmhű megbolondítás jót tett volna, bár a haj így is sokat dob az összképen.


Az orkok után szabadon, a filmbéli faállványos szerkezet egyszerűsített értelmezésű felépítésébe foghatunk, ami majd jelentősen növeli az Uruk-hai létszámot csakúgy, mint a sereg hadifelszerelésének leltár szerinti mennyiségét. Az első lépésekben tiritarka, 6-színű építményt alakítunk ki, és csak remélni merem, hogy ez azért simul majd, ahogy haladunk az építkezéssel. (A Technic elemek gondolom összeépíthetőségi funkciót rejtenek majd, míg a szürke+sötétzöld fal a sziklára igyekszik utalni.)


Na puff neki! A kék Technic-elem a tengelybevezetéshez kellett, ami ráadásul a fényeffekt felélesztéséért fog felelni. De milyen jól sikerült a végére a nyomógomb...


És,... fényeket felgyújtani! (úgy tűnik ez nem fényképbarát, de legalább látszik)


A töredezett szikla-hatást 1x2x2 világosszürke tetőelemek, és 2 különféle sötétszürke tetőelemből egyen-kombinált kőimitáció váltakozása fogja adni. A borítóképre pillantva máris borítékolható az építkezés ezen részének unalomba pusztulása, annyi ismétlés várható.


Ugye, hogy szóltam. A végtelenségig pakolgatjuk ugyanazon elemeket, ami végül jó összhatást ad, de gyengébb idegzetűek hamar félbehagyhatják az építést, hogy valami szedatív hatású teával nyugtassák túlfeszített idegeiket. Az alap legömbölyítését bézs szárnyelemekkel oldotta meg a tervező, ami szintén jól belesimul az összhatásba.




Ennyi macerás építkezés után egy kurtán-furcsán szervezett lépéssornak köszönhetően, majdnem a teljes eddigi anyagot beborítjuk bézs lapokkal, ami a fent nevezett egyedeknél szerintem további teaivást fog indukálni.


A lyuk pont a fényforrás fölé esik, így legalább az megtarthatja alapfunkcióját, s máris saccolhatjuk, hogy itt valamiféle tűz leszen. Emellett persze a kockapakolgatás sem áll meg, így további olivzöld mohosodást szenved el az eddig összeállt szikla, továbbá egy fából kialakuló eszkábátumot is felfedezni vélek.

azért mutatós az a szikla ott lenn...

Majdnem úgy fest, mint a szép emlékezetű guillotine környezete hajdan a forradalom-környéki vesztőhelyeken Franciahonban. A mohos sziklák ez ellen látszanak ágállni, ám a sárga kúpok és a tűzimitációk még oda is elmennének.


A kohóból kicsapó lángok egész impozánsra sikeredtek, meg vagyok elégedve. A vesztőhely-fíling azonban még mindig kísért. Mi lesz itt!?

Monsieur Robespierre, kérem helyezze fejét kényelembe a mellékelt tőkén...

világít ...............nem világít

Az első tasak tartalmából még mindig telik valamire. Pár kocka az egész, de kalapácsos barátunk máris örül, hisz akadt elfoglaltsága az így nyert üllővel.


Maradt is némi alkatrész, örüljünk neki...



A következő kupacnál már szemfülesebb valék, így megörökítettem Nektek annak tartalmát, melyben azonnal kiszúrtam a szokatlannak tetsző felsőtestet.


Ha már így, hát legeltessük pillantásunkat a minifigek és felszerelésük halmazán egy cseppet, hogy elsőbenyomásos élményt szerezzünk magunknak.

milyen szilva az ott édesapám? / kék! / de hiszen az veres! / hát persze, mert még zöld.

Bal oldalt a már jól ismert szabvány Uruk-hai harcos tengeti senyvesztett életét, míg mellette az éppen “kikelt”, túlégetett karamellszínével egyediséget hirdető Lurtz, a Boromirnyuvasztó Uruk-hai főnök feszít. Trapézordító arcuk tökéletes összhangban van, és lábaik kölcsönösen festetlenek, így a rokoni szálak biztosítva vannak. Lurtz papa ifjonti felsőteste még nem vörösödött meg kellőképpen, és a szokásos ruházat sem fedi, van viszont rajta egy jelképes ágyékkötő a 18-as karika elkerülése érdekében.


A normális esetben képes félnek nevezett elülső fertályt szemrevételezve megállapíthatjuk, a szimplán vicsorgó ábrázat is majdnem tökéletes kópiája a pirosfejűekének, ám egy féloldalas hunyorítás már ott figyel Lurtz ábrázatán, úgyhogy valami egyedit mégis sikerült a fejre is felcsempészni. Helyes. A mordori orkokénál már életre ébredésénél is sötétebb árnyalatú bőre baljóslatúvá teszi megjelenését, azonban a ragyák miatt nem tudja letagadni származásának eme ágát. Persze nem is akarja letagadni, csak uralkodni felettük, de ez már más lapra tartozik.


Ha a 2. tasak indító minifiges képénél jól figyeltünk, feltűnhetett valami szokatlan, és egyben igen tetszetős dolog. Ez:


Hát igen, tud ez a LEGO, ha akar. Most már csak azt nem értem, miért is nem ilyen az összes (de legalább némivel több) sisak és pajzs? Szarumán jele, a Fehér Kéz szignifikánsan jelen van könyvben, filmben egyaránt. Az arcmaszatolt Uruk-hai ezt nem tudja hozni, a felszerelésnek legalább egy része meg kellett volna jelenítse. Most végre így van, amiért némi pluszra számíthat tőlem.


Természetesen Lurtz főnök is felöltöztethető, de én inkább meghagyom hajas meztelenségében.


Ha még emlékszünk, a kovácsüllővel zártuk a sort, s most itt vesszük fel a fonalat, hiszen a kovácsolás során szükséges hevítés biztosításához szükséges placc összeállításával fogunk egy cseppet foglalatoskodni. Gondolom én, a faszénrakást hivatott szimbolizálni a középső fekete vonulat, míg a narancssárga üvegek a tűz/parázs megjelenítői.



Tévedni emberi dolog, mégsem faszénről van szó. Aki tudja, mire való a fekete dolog középen, jelezze! Mindenesetre pofás lett.


A következőkben az első sziklaalapú építmény folytatásába vágunk bele, melynek uncsisziklázása ugyanolyan módon zajlik, mint elődjéé. jobb oldalt valami tepsi/csúszda/kitudjami van kialakulóban.





Sorsa ennek is hasonló, mint a nagyobb társé: mikor körbeköveztük, és már örvendeznénk, egy szimpla húzással befedjük, majd mohosítjuk.


Kérem szépen, ettől nem leszünk zsírosparasztok! Ennyi a maradék:


Három a magyar igazság, s ennek megfelelően nem hagyhatjuk ki a harmadik tasakot sem elemzésünkből. Először is, ha rápillantunk az alábbi impozáns kupacra, egyből ránk tör a felismerés: minimális szikla, és sok-sok fa kerül a végső szakaszban beépítésre. Ez első blikkre is okos lépés, tekintve a forrásmű vonatkozó részét, mely miatt az Entek a későbbiekben cseppet megorrolnak a Fehér Szarumánra.


Az építkezés eleinte igen látványos lépésekben halad, köszönhetően az óriáselemeknek.



A hirtelen megszaladt építmény tetejére összedobott lapos szerkezet kapaszkodói későbbi funkció-beépítésekről árulkodnak, így már előre dörzsölhetjük kezünket a várható jóságok elképzelése során.


Fapanel, sötét rönkfal-elemek, és egy többszínű palánkszerű valami, klipszekkel. Ez utóbbi biztosan az egyik fogantyún fog lógni. Jól néz ki, és szerintem egész kellemes összhatása van a festett deszka és a sötétbarna csempe egyvelegének.


Azt hiszem, most értünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan globálisan elkezd tetszeni az építmény. A szedett-vedett fahangulat amúgy is általam kedvelt területe a legózásnak, s még fáklyák is kerülnek a tetejébe, hogy a világításról gondoskodjanak.


Egy kis témaidegen Technic-implant következik, de hát már itt a blogon is kiderült: aki merev, tartós szerkezetet szeretne kapni, elkerülhetetlenül belefut a Technic használatába.



Kábeldob föntre, s közben készül valami malomkerék-szerű szerkentyű is. Ez is tetszik.


Szerintem a tervezők nagyon pöpec kis kereket rittyentettek össze, ám a kezelést lehetővé tenni szándékozó humán-adapter tekerőgomb erős mellényúlás. Kényelmetlen a kezelése, nem pörgetésre való, hanem nyomásra, mint odalenn, a tűzfészeknél. Upgrade kötelező, ha valaki sokat akar ezzel játszani.







A 3. zacskó maradéka azért mutatósabb, mint az előzőé...


...s itt van a teljes megmenekített tartalék a 3 zacsiból együttesen:


Nem maradhat el persze ma sem a fővonulatot követni igyekvő, s az azt enyhén kifigurázó játszadozás.

Grrrooááárrr! Mozogjatok, lusta banda, lobogjon a tűz, csattogjon a kalapács!


Affene! Fiatal, dinamikus csapat, mi!?


Figyu mán! Megint előbújt egy, meg kéne takarítani!       -       Árrrr-grrrr-mpffff...


Lurtz filmhű belépője...


Ugyanaz kissé konszolidáltabb, 6-os karikás kivitelben


yippiiii-jéééééj


Áhhh, pont kellemes a hőmérséklete!


Jobb lesz, ha rendesen megkalapálod, mielőtt tarkóig igazítom a frufrudat!


Fussatok, Lurtz megőrült! sose kalapáljuk át a kardot lapáttá, és akkor megnyúz...

Értékelés

Ötlet: 4/5
Némi szükségszerű technikai egyszerűsítéstől eltekintve az Uruk-hai sereg létrehozásának és felfegyverzésének helyszíne ha nem is fősodrásba tartozó, de hatalmas ötlet szerintem. Egy 200-300 darabos dúnföldi crebain madárraj persze dobott volna még a szetten ötletszinten is, csakúgy egy kissé tagoltabb, sziklafalas, beugrós kialakítás, de így is remek. Szarumán távolléte mindenesetre indokolatlan.

Kockák: 5/5
Matricamentes szép jó napunk volt ma is, s a bézs lapok, olivzöld sajtok, a rengeteg fa-alkatrész, csakúgy, mint a szikladarabok mind-mind kockatéren elkövetett jóságról árulkodnak. Plusz kapunk egy piros fénykockát is, így örömünk teljes lehet.

Minifig: 3,5/5
Az egy, már unalomig ismert Uruk-hai harcoson felül kapunk egy viszonylag laposan ronda Lurtzot (hiába “egyedi”, nem feküdtem hanyatt tőle), és két dolgos mordorit, kiknek két fejre csak egy csúcsfüles hajzat jutott. Szomorú spórolási lépés ez kérem szépen. Minimum egy Szarumán és hozzá egy kis cuki crebain még elkelt volna.

Jópofaság és egyéb szubjektív dolgok: 5/5
Szerény személyemnek nagyon bejövős ez a kis szerkezet, az egész jópofa legósággal van megáldva, minden helyén lévőnek tűnik, és vidámítja az ember fiát. Számomra nem kétséges a szubjektív ötöske. A Fehér Kéz lenyomata a pajzsokon, sisakokon nagyon jó, de ennél több pont nem adható.

Élmény/játszhatóság: 5/5
Teljesértékű készlet, ami önmagában is megállja a helyét, az orkok akár félredobhatóak, és emberek, vagy törpök is belakhatják. Az érc szállítgatása, csúszdázása, a kohó, a kovács, mind-mind emelik az élményt, és oly mértékben játszhatóvá teszik a szettet, hogy az csoda.

Összegzés: 22,5/25
Jó kis készlet, az egyszer biztos. Részleteiben és egészében is elégedett vagyok vele, habár a sziklaépítést kissé kezdtem unalmasnak érezni az azonos elemcsoportok kialakítására felszólító ábrák folytonos ismétlődését az útmutatóban. Simán meg kellett volna építtetni a legelején azt a tizenvalahány követ, aztán menet közben már nem kellett volna ezzel izgatni szegény építőt. Na de túl vagyok rajta, most már csak az élmény számít.

A tömérdek faanyag felhasználása ebben a szettben az orkok által végzett jelentős erdőirtásra emlékeztet, ezért környezetvédelmi okokból a következő végigjátszást egy – a játék kezdetén legalábbis – élő faóriást is felvonultató szett köré szervezem majd.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése