1 Minifigjátszás (CM8 2.rész): Lederhosen Guy

A bonyolult ángilus (?) elnevezést sutba dobván az egyszerű Pereces esetleg Bajor névvel illetem a fickót, akiről most igyekszem némi felvilágosítással szolgálni az írásaimra még fogékony olvasóközönség számára. Mielőtt azonban ennek nekifognék, szeretném a feszült figyelmet a “Lederhosen” szóra irányítani, mely német nyelvterületre kalauzol bennünket, és eredetileg bőrből készült rövid- illetve térdnadrágot jelent. Nekem szimplán a hózentrógeres térdnadrág vizualizálását okozza, és angol elnevezésben való szerepeltetése minimum röhejes hatású.



Téma
Waldfried, a hétköznapokon szolid életet élő családapa a 15. Königlich-Bayerischen Lederhosenfestre készül, ahol számos dirndlis menyecske megtáncoltatását, és a teljes időtartamra vetített 50 liter finom, bajor sör elfogyasztását tűzte ki célul. Előbbire az utóbbival tuningolja magát, azonban jól tudja, a józanul maradást garantáló sörkorcsolya nélkül könnyen 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szerezhet a kontrollálatlan elmeállapotban elkövetett marhaságai miatt. A helyi jellegzetességekhez igazodva a sörkorcsolya megtestesülését az ízletes óriásperecben vélte megtalálni.

Pékáruk a LEGO-nál
A Bajor jókora perece szép gyerek- és felnőttkori emlékeket ébreszt, úgy a búcsúk és vásárok forgataga, mint a színázi szünetek testsúlynövelő kihasználása tekintetében. A hasonlóság az egyes esetek között gyakran a pékáru-jellegben merül ki, így jött az ötlet, hogy az élelmiszerek ezen kategóriáját kellene átböngészni némi háttérinformációért. Hogy ne végletesen korlátos legyen vizsgálódásunk, valamelyest kibővítettem a palettát a cukrásztermékek irányába is. Időrendben első találatunk – a baguette, esetenként a nemesen egyszerű “kenyér” megnevezést magára öltve – az űbercukiságáról ismeretes Fabuland vonal pékséggel és vendéglátással kapcsolatos készleteiben (3667, 3672, 3708) tűnt fel, s az idők során újra és újra előfordult a Scala, a Belville és számos egyéb vonal egy-egy szettjében, mindösszesen négy színben. Morzsáló eszegetnivalók közti csatangolásunk következő állomása 1997-1998, amikor két – jócskán eltérő kategóriájú – édes darab került a színre. Egyikük egy több színt is megért torta számos Scala készletből, mely 2000-ben a Fabuland utánérzés Miki egér szülinapján is megjelent, majd 2001-2007 közt Belville készleteket gazdagított. A másik a sokkal egyszerűbb, ám a franciák által tökélyre fejlesztett finomság, a croissant. Ez szinte végtelen számú készletben meghúzódik első megjelenése óta. 2002-től muffin is gondoskodik a LEGO-fog szuvasításáról – a Belville-nek hála – s innen már csak egy hatalmas ugrás volt eljutni a pitéig, ami 2011-ben nevettette meg a CM5 Clown figuráját megvásárló fanokat, hogy azután a Friends témában ünnepelje visszatértét rá egy évre.

Statisztika
Súlycsoport: 1.
Kockaszám (az alaplapon felül): 6 db + 1db tartalék (toll)


Kiegészítők: perec
Érdekességek: a debütáló perec, és a hosszú ideje először előforduló tartalék elem

Figura
A Pereces emberke osztrákokhoz illő széles sörissza mosollyal tekint a vakvilágba, s gülüre nyitott szemei fölött a világosbarna szemöldökök oly magasan tenyésznek, hogy azt hihetnénk, meglepődött valamin. Ez persze nem így van, csupán a harmadik korsó sör után már a dirndli surranó hangjára is a fehérnép után néz hősünk, s a beállított nyomás kissé módosítja az elvárt arckifejezését. Bajusza hetyke, s a szemöldöknél már említett színben pompázik.



Mivel már a név is a nadrágra hívja fel a figyelmet, ezért egy rafinált húzással a kalapnál kezdem az öltözet darabjainak ízekre szedését. A sityak a ragyogó Forestmen altémában 1987-ben tűnt fel, s fazonja még óriásfa levelének is megfelelőnek bizonyult a legelvetemültebb MOCcerek kezei alatt. A bajor posztókalap ettől ugyan egyszerűbb szabású, így az ABS kópia élethűségén sikerült rést ütni, azonban a fílingen inkább emel, mint csökkent az eltúlzott csúcs az elülső részen. A vadászok mindennél jobban áhított trófeáján, a felettébb kedvelt zergetollon akadhat meg szemünk, ha furfangosan feljebb emeljük tekintetünket, és nem felejtettük el a kalapon e célból előállított fogadónyílásba helyezni a kis méretű, szintén régen látott fehér díszecskét. Ez utóbbiból – meglepetésemben nem győzöm elégszer kiemelni – egy tartalékot is kapunk. Óriási.

Szép sorban haladva tekintsük át a felsőtesten fellelt érdekességeket. Ha összehasonlítást végzünk a bajor népviseletet jegyző “Tracht” férfiúi oldaláról készült “művészi” feldolgozással, netán közvetlenül is megtapasztaltuk azt, könnyen beláthatóvá válik a Bajor fehér ingén látható függőleges vonalak eredete, mely leginkább a redős vasalást, a gallér állásával együtt pedig a lezser viseletet szimbolizálja. Az ünnepi viselethez Waldfried az aranyszállal borított gombokat részesíti előnyben, míg modernista társainál már akár patentes megoldást is fellelhetünk. Előbbi nekem sokkal inkább tetszik.

Még mindig a felsőtestnél maradunk, de már közvetett kapcsolatba kerülünk a címszereplő ruhadarabbal a fantasztikus mívű hózentróger által, mely szépen varrt, vadászzöld színű pántokból, két hatalmas ezüstcsatból és a mellrész íves, halványzölddel hímzett darabjából áll össze, így maximalizálva az összkép nyújtotta élményt.


Bajorunk pazar ünnepi ruházata sajnos kissé megkopik, ahogy lejjebb haladunk. A díszek már nem hímzettek, csak szegettek, csakúgy a zsebek, de a hímzések hiányát legalább dísz-gombsorral ellensúlyozta a tervező, így visszaadva némi ünnepi hangulatot a figurának. A térd – nagyon helyesen – meztelen, s a nyers színű bőrpacsker zárja alant a ruházatot.



Szokásnak talán még nem nevezhető, ám előzménnyel már büszkélkedhet, hogy utolsó momentumként a kiegészítőről ejtsek pár keresetlen szót, a nagyérdemű szélesebb körű tájékoztatása érdekében. Mint a figyelmes olvasó már idejekorán megtudhatta, most a perec jellemzőinek boncolgatásával múlatom a sorokat. Az aranybarnára sült pékáru nem a legprofibb bajor remekmű, hiszen azoknál súlyt fektetnek a vaskos aljra, mely kicsattan, s a sötét kéreggel kontrasztos világos árok jön létre a tésztán, ám tekintsük ezt a játszhatóság érdekében tett elkerülhetetlen lépésnek. A pontatlanságot szerencsére ellensúlyozza a pompás csavarás a középső traktusban, a tészta kiterített hosszára pedig kb. az 1 minifig + 1 fej esetleg 1,5 minifig méret adódik, ha van olyan elvetemült gyűjtő, aki hajlamos méricskélni.



Értékelés

Ötlet: 4/5
Ismert és áhított darab felhasználásával, soha fel nem dolgozott kúltúrkörbe illő egyedi darab, de ami az előnye, egyelőre az a hátulütője is. A következő CM készletekben elvárt egy dirndlis menyecske megjelenése :)

Festés: 4/5
A hát ismételten festés nélküli, és a nadrág festésén már egyszerűsítettek. Nekem hiányzik az ünnepélyesség azonos foka a felső és alsó rész tekitetében, de nem hagyhatom figyelmen kívül az elképesztően jó felsőt.

Fejfedő: 5/5
Láttuk már másik CM darabon is Forestmen-utóérzésként, de a tollal együtt akárhányszor is látom, ötöske.

Kiegészítő: 5/5
Városi pékségbe, kínálatbővítéshez, különböző díszítési feladatokra, és még ki tudja mire nagyon jó.

Cukiság: 2,5/5
A figura arckifejezése többféleképp értelmezhető, de a cuki jelzőt nem juttatja eszembe, és egyáltalán, a hivatkozott kultúrkör mibenléte a cukiságfaktor degradálásához vezet.

Összegzés: 20,5/25
Számomra a Cowgirl jobb választásnak tűnik, így a rangsorolás egyelőre megfelelőnek tetszik.

A nagy ívű sorozatunk első, felvezető részét A Gyűjthető Minifigurák története képekben címűt itt találjátok, a 8. széria első minifigjéről itt olvashattok.

1 megjegyzés: