1 Végigjátszás: 10225 R2-D2

„Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” - erről az idézetről vagy a főcímről/zenéről mindenkinek – na jó, a nagy többségnek – ugyanaz jut eszébe jó 35 éve. A Csillagok háborúja és folytatásai/előzményei elég nagy hatást gyakoroltak gyerekre, felnőttre egyaránt, és úgy tűnik, én sem maradtam ki a szórásból... az eredeti trilógia gyerekként elég rendesen elkapott, és a LEGO mellett másik fix pontnak megmaradt.

Ha már megígértem, hát rászántam magam: Artu szoborba öntött példányát hozta UCS kivitelben a Jézuska, aminek nem kis mértékben örültem, hiszen a Star Wars univerzum számomra legkedvesebb karakteréről van szó, aki – bár konkrétan senki nem kérte/várta el tőle – folyamatosan és hatékonyan negligálta Palpatine egyre hajmeresztőbb világuralmi törekvéseit, mígnem annak végső romlásba taszításánál is segédrobotkart nyújtott.

Téma
A szett két marokra fogható méretben igyekszik megvalósítani az SW sorozat epizódjaiból összemontírozott fazonban a kis droidot, némi “működő” funkcióval megspékelve, de azért vitrinbe szánt bemutatódarabnak megtartva az alkotást. (Ez végül oda vezet, hogy sem ennek, sem annak a célnak nem tud 100%-ig megfelelni, de most még ne ugorjunk ennyire előre.)

SW UCS szoborpark
Eltekintve kisebb-nagyobb hiányosságaitól, ez a szett méltó emléket állít a kis astromech droidnak, az én értelmezésemben a Galaxis Legszeretnivalóbb Robotjának, és sokkal jobb ötlet volt rá tenni a voksot, mint hajdan megjelent társaira, akikről gyors áttekintést igyekszem most adni. (Nyilván a többi UCS alkotás is inkább szobor, mint játék, de én most a hagyományos értelemben vett szobrokat, nevezetesen az Artuval nagyjából rokon testméretű “élőlények” ABS-megvalósításait szeretném áttekinteni, ezért így is teszek.)

Első találatunk az akkor 2-éves LEGO Star Wars széria “nagy dobása”, a 2001. évi 10018 Darth Maul szett, mely – hogy, hogy nem – fekete-piros alapszínezetű, és a Sith tanítvány érdekesebb felét bemutatni igyekvő mellszobrot kínál a rajongóknak. Tekintettel a Darth Vader-nél – nem csekély eufemizmussal élve – “kissé” gyengébb karakterre, nekem ez a szett kidobott legó (izé, pénz) lenne, így hajdanában-danában nem is hajtottam rá különösebben. Most meg még annyira se'.:) Sajnos még ezen a nagyon egyértelmű fazonon is több – talán szándékos, talán véletlen – hibát vétettek a tervezők, de szerencsére ezzel engem nem sújthattak.

A második és sokáig egyben utolsó “családtag” 2002-ben, a 7194 Yoda készletben látott napvilágot, amit sokan már akkor azért vettek csak meg, hogy az azidőtájt még elég ritka, pompás fakózöld és homokszín elemekben tobzódjanak, s azokat saját alkotásaikhoz használhassák fel. Ez alól a tendencia alól Magyarország sem volt kivétel, bár személyesen nem ismertem a felvásárló(ka)t, eladók történeteit annál inkább. A dobozképről is messzire lerítt, hogy most még gyengébb reprodukcióval van dolgunk, mint Sir Maul esetében, de a sors közbeszólt, és kissé félár alatt, valami üzletbezárásból kifolyólag egyre ráhelyeztem mancsaimat. Nem bántam meg (tulajdonképpen nincs kép, ami jól adhatná vissza, de élőben egész jó a figura); azóta is vitrintöltelék az idén 99 esztendős Stuart Freeborn által tervezett 900 éves Jedi Mester kockaváltozata. Freeborn – állítólag – saját arcát és Einstein fizimiskáját igyekezte kombinálni, amikor Yodát tervezte, s valljuk be, ez azért a világ legidősebb és legbölcsebb harcosának/tanítójának nem egy rossz indítás, ha figyelembe vesszük előbbi előrehaladott korát, s utóbbi – csekélynek aligha nevezhető – ismereteit a világ működéséről.

via thefullwiki.org
Statisztika
Ár: 45.940,-..59.290,- (59.990,-)
Kockaszám: 2127 db
Alternatívák: igen hasznos lenne egy fénykard-kilövő változat, csakúgy egy dagobah-i mocsárlepte, valamint egy pincér, és akkor már ne feledkezzünk meg a hologramkivetítő variánsról, melyhez Leia hercegnő és C-3PO is mellékelve van, persze ugyanazon méretarányban, és mindezek lehetőleg úgy, hogy az összes alternatíva egyszerre megépíthető legyen. Sajnos előzőek közül egy sem teljesül, csupán egy minifig-R2 jár a szobor mellé.
Doboz: Jókora, még éppen “szabvány” befoglaló méretekkel bíró, hagyományos tégla, ragasztószalagokkal zárva.

bal alul: a méret a lényeg

a doboz élén nézeti képek sorakoznak...

...hátul pedig a működő funkciók

Alapkészlet
Ahogy azt számos helyen megjegyezték már, “aki látta a LEGO bemutatófilmecskéjét, az mindent látott”. Ez így is van, tulajdonképpen semmi sem maradt ki belőle, de talán volt, ami elkerülte valakinek a figyelmét, s állóképeken könnyebben szemmel tudja követni az átugrott dolgokat. Ezért, s néhány műszaki megoldás bemutatásáért vetemedtem írásra eme örökérvényű figurával kapcsolatban.

3 füzetet kapunk útmutató gyanánt, s – minő szerencse – egyformák azok, nem úgy, mint némely kevésbé kurrens szett esetében már tapasztalhattuk. Egyformaságukon csak az építéstechnikailag szükségszerű oldalszámok tekintetében lehet kivetnivalót találni.


Mivel szoborról – méghozzá nyugodtan tekinthetjük szigorúan vett szobornak is – van szó, a test felépítése a szokványosnak nevezhető réteges építkezést követi, melybe itt-ott már beépülni látszanak későbbi funkciók alapkövei, netán fogadó pozíciói, nem beszélve a néhány külső díszítő jegyről.


Figyelem! UCS-építők bizonyára ismerik a jelenséget, de ha valakit meglepett volna, miért ilyen színes kis droidunk belseje, akkor megnyugtatom, funkcionális jelentősége kimerül abban, hogy könnyebb az építés során az adott alkatrész beazonosítása és fellelése is.


Hát ez vajon micsoda? Gödör a völgyben, vagy lesz valami haszna is? Azért azt érdemes szemrevételezni, hogy hogyan oldották fel a felső él – ami csak fél-lap vastagságú – kitöltését jelentő problémát.


Így már rendben is vagyunk:) Ez a nagyteljesítményű töltő-csatlakozó lesz. Enélkül nehéz lett volna feltöltenünk a kicsike akksijait. Azonban azok a csúnya normál-kékek a sötétkékek között vajh, mit keresnek? Ezen akart spórolni a LEGO? Egy ilyen szettnél? Továbbá egy klasszikust idézve: “S még mi látszik a bokorból? - Látszik egy tüskés hát”. Hát, ha nem is tüskés hát, de egy kis fehér fogantyú. Artun volt ilyen is? Nekem nem rémlik. Alant a szürke behorpadt felület az egyik mágneses kiegyenlítőt kívánja szimbolizálni. Talán van neki hivatalos neve is, de tevékenysége alapján ez illik rá leginkább.


Ezután egy gyors húzással – magas elemek segítségével – pillanatok alatt felrántjuk a hátoldalt, ami középen fel is van sliccelve. Hogy miért, majd kiderül.


Némi színezés, és kész a két oldal is, továbbá megjelennek a megerősített lábrögzítő tagok alsó részei, azonban a kis robot eleje sehogy nem akar kialakulni. Igaz viszont, hogy odalenn így már beazonosítható a stilizált kör alakú hőelvezető nyílás (mint egy rejtett kipufogó, csak hőn kívül nincs mit kipufognia).


Hoppá, egy zebracsíkos valami. Magasságra passzol az eddigiekhez, úgyhogy biztos elkezdjük kitölteni hősünk elejét is.


Igenis, így már rendben van a dolog. A zebra a rendszerdiagnosztikai portokat hivatott szimbolizálni, csak a fogantyú miatt még a szükségesnél is jobban balra tolódott az eredetijéhez képest.


Belül időközben kezd nagyon Technické válni a környezet. Jelentősebb összegekbe lefogadható, hogy a 3. láb – és még talán egyéb funkciók – működtetéséért fognak felelni ezen dolgok. Annyit előre elárulok, hogy a droid első fertálya felé eső vízszintes/ferde Technic-elemek lesznek felelősek a körfűrész és egy interfész-kar testből való kiemeléséért úgy, hogy vezérlő tengelyük hátulra van kivezetve.


Valami színes megint épül elől középen, úgyhogy ez csakis hordozófelület lehet. Fentebb viszont mik azok a katanaimitációk?


Úgy látszik, a nagy titok felderítésére még várnunk kell egy csempézés erejéig, ami tuti a fej könnyebb forgathatóságát hivatott biztosítani.


Doktor Bubóra emlékeztető – különálló – motívum építésébe kezdtünk. Ebben az állapotában kissé még nehezen ismerhető fel, de belőle lesz a Burtt-féle akusztikus jelzőrendszer csipogója, és alatta a ventilációhoz elengedhetetlen légbeömlő nyílás. Itt sajnos kerekítési hibát szenved el a modell, amennyiben legömbölyített majdnem-négyzetek helyett ovaloid formákban látjuk viszont a két részegységet.


Kis ügyeskedéssel a helyére pattan a cucc, s máris nagyon-Technicbe váltunk, a 3. láb le-föl mozgását befolyásoló szerkezet megépítésével, ami gyakorlatilag kitölti a kis erkettes belsejét.


Az előlapi kék kütyük (hivatalosan egy finom-manipulátor kar, és egy űrjármű-interfész kar), és a két függőleges ajtó mögötti szerszámkészlet (jobb oldalt vélhetően az univerzális számítógép-interfész karja, bal oldalon pedig a mindig-hasznos minifűrész hajtható ki, igen stabilan) igyekszik egy szeletet bemutatni a golyófejű ezermester repertoárjából.

via openthetoy.com

Az egész tetejére – átmeneti koronaként – egy kis Brazil utánérzés kerül, méghozzá egy tengellyel kihosszabbított forgózsámoly képében. Na, lesz már min forogjon kedvencünk feje/kupolája. Ha már itt tartunk, a fogaslécezett harmadik lábat is összedobhatjuk néhány jól irányzott mozdulattal, s lám, a “850 Fork Lift”-utánérzés meg is van a rengeteg fogasléc miatt.


Az ismétlődésekbe bocsátkozó útmutató az egyik normál láb oszlopának megépítését irányozta elő, s már most látható, hogy ez bizony aránytalanul vastag régi ismerősünk eredetijéhez viszonyítva. Ennek jórészt stabilitási, illetve legóokai vannak, úgyhogy kénytelenek vagyunk elfogadni, míg valami ügyeskezű mester át nem MOC-olja kissé. A hőelvezető melletti fogantyú mibenlétére is fény derül: ez egy ütköző, így nem hagyja majd átbillenni a hordószerű testet.


A másik láb és a tappancsok jórészt lineáris építkezéssel megvannak gyorsan, s már csak össze kellene őket kapcsolni valahogy. Hogy, hogy nem, egy-egy félig tüske, félig bütyök Technic-elem fogja ezt a funkciót betölteni, s a talpak pont annyira lötyöghetnek, amennyire a kétféle láb-állapot (t.i. 2- és 3-lábú :) ) igényli. Újabb zseniális LEGO-matek (vagy -fizika). A tervezők itt odafigyeltek kissé, s az oldalsó hidraulika-munkahengeren túl még egy-egy pöttyel a kenőpontok is kialakításra kerültek, így biztonságban érezhetjük magunkat, nem fog berozsdásodni félgömbfejű barátunk.


Felkerülnek a Kerdon Aerosystems hidro-glikol üzemanyagcellái is a lábak belső felére, rajtuk pedig ott lifeg az instant cserét (eredetileg) lehetővé tevő gyorskioldós csatpár. Amint a lábakban rejtező – “all-terrain” – lánctalp-meghajtások energiaigényét kiszolgálni tervezett Powerbus-kábeleket szimuláló barna, hajlékony csöveket is a megfelelő helyekre passzítjuk, haverunk alja máris 100%-os, ha eltekintünk a szoborsága okán elhagyott lánctalpak hiányától. Vigyázat, az előre és hátra kilógó kis szürke hengerek nem pici rakéták, hanem a kenőanyag tárolására/szűrésére kiagyalt apró alkatrészek.




Innen már csak néhány minutába telik, és kész is a figura annyira élethű mása, amennyire a tervezői lehetővé tették. A fejkupola készítése szintén a réteges elvet követi, s már az elején megfigyelhető néhány jellemző kinövés. A piros átlátszó pötty az állapotjelző, és szerintem kissé alul méretezték. Az ügyes trükkel kissé ferdén beszerelt szürke hengeroid valami pedig nem más, mint a Kerner Optical által gyártott holovetítő, amit jól ismerünk már '77 óta. A váltakozó szürke és sötétkék kockák Artu megannyi kütyüt rejtő ajtócskáinak felidézését igyekszenek megoldani, sajnos – mint majd láthatjuk is – sikertelenül.


Kicsit feljebb érdekes, billenthető megoldásba futunk, gondolkodom is rendesen, ez vajh' mi lehet?


Kéremszépen, itt a megoldás. R2-D2 “szeme” kerül rá, mely nem csak vizuális, de radarsávban történő érzékelésre is képes. A dönthetőséggel pedig azt kívánták szimulálni, ahogy az eredetin is már a domborulatot követve, feljebb található ez a fontos alkatrész.



Szerencsére a logikai funkciók állapojelzőit (a két 1x1 üveglap bal oldalon) sem felejtették le, így a jó gazda szemmel tarthatja kis kedvencét a vitrin-évek alatt is, és meghibásodás esetén azonnal közbeavatkozhat.

Némi idiotisztikusnak ható színezés még a fedőlemez alá, s hamarosan kész is vagyunk.
Tádámmm.... Hoppá, szegény saját maga előtt fetreng a földön. Gyorsan fel azzal a fejjel!


Na, így már sokkal jobb.



És forog, kérem, forog!!! (mármint a fejkupola)


Kicsit nagyon nehéz a két- és háromlábas mód között váltani, s ennek elősegítésére csak a hátoldalon kiképzett kallantyú, és szegény ötágú, finommotoros beavatkozásra tervezett felső végtagjaink állnak rendelkezésre. Az üzemanyagcella útban van, a 3. láb kicsit akad, valahol elszámolhattak egy negyedfokú integro-diferenciál egyenletrendszert.


No mindegy, nálam úgyis három lábon fog kóricálni őkelme, egyszer kellett csak kiszenvedjem. Most látom azonban, hogy szegény erkettest ismét downgrade-elték. Az előírásszerű 6 helyett csak 4 sötétkék gadget-fedelet számolok a kupola tetején. Ez bizony szörnyű felelőtlenség volt, egy teljes tervezői pont mínusz!


Majd' elfelejtettem: a szokásos UCS tájékoztató adattáblát összeállítottam az érdeklődők kedvéért, de senki ne várja, hogy matricázzak. :) Aki mégis szeretné megtekinteni ilyen állapotban is, annak álljon itt egy kis kölcsönzött segítség.

via ToyFast.com

via Eurobricks

Bizony-bizony az ott őartusága maga, csak minifig méretben. Nagyon helyes, hogy adták, bár egy ilyen exkluzívnak szánt készlethez igazán adhattak volna egy exkluzív darabot, ha már mindenféle ComicCon és BrickCon alkalmából, (sőt már PS játékokhoz is) nagy ritkasággal bíró – később ezért igen drága – minifigeket adományozgatnak. Na mindegy, ez van, ezt kell fényképezni. Nicsak, a festés igyekszik visszaadni az alapvető jellemzőket:) Igazán figyelhettek volna jobban a nagytesónál is.


Végül, hogy a nagyérdemű ne maradjon extra nélkül, álljon itt a Pólus Centerben nemrégiben kiállított R2 nagyobb szobra, amin gyakorlatilag semmi sem működik, igaz nem is akar ilyen fényben tetszelegni, lévén ő igazán szobor. A külalaki hűség magasabb fokon jelenik meg - jóval nagyobb kockaszámnál természetes ez a dolog - ám durva elhanyagolások is tetten érhetők...


...valamint egy kis pöfögés a vegyes fajta kockák miatt, ami még egy ilyen szett esetében is elkerülhetetlennek látszik, bár nem zavaró az építmény szempontjából.


Értékelés

Tervezés: 3,5/5
A tervezés során figyelembe vett szempontok között vélhetően előkelő helyet foglalhatott el a takarékosság, de szerencsére fordítottak némi időt az élethűség, és az élményfokozás kérdéseire is. Sajnos a néhány – számomra – kapitális hibának számító külalaki egyszerűsítés, ami legkönnyebben a fejen érhető tetten, de a törzset sem kíméli, nagy negatívum, és csak a sok tetszetős megoldásnak köszönhető, hogy ennyi pontot adok.

Külalaki hűség: 4,5/5
A leírásban dicsértem, morgolódtam eleget, most nem fogok. Egyrészt LEGO, tehát töredezett a felszín, másrészt a tervezés néhol gyenge lábakon állt, mégis globálisan nézve autentikusnak hat a figura, még az elkövetett aránytalanságok mellett is. Kissé elfogultan pontozok hát.

Működő funkciók: 3,5/5
3. láb – kötelező (hogy nehézkesen működik, az szomorú). Jelzésértékű kütyügarnitúra – rendben. Forgó fej – naná. Ennyi? Ennyi. Nem valami széles spektrum a kb. tízennyi lehetőségből. Legalább a híres-nevezetes periszkóp, és mondjuk egy lábból kiugrasztható rakétapár lenne még. Nincs, ezért le kell húzzam :(

Szubjektív értékelés: 6/5
Szubjektivitásról lévén szó, kit érdekel a matematika:) Nagy kedvencem a figura, és ezért sok minden felett hajlandó vagyok szemet hunyni.

Összegzés: 17,5/20
Ilyenkor persze már jól jön a matek. Vannak hiányosságai a készletnek, lehet, hogy fejlesztek is rajta, de egyelőre így jó, ahogy van. Yoda Mesterrel együtt üldögélnek (hoppá, állnak) ezentúl a vitrinben, így felvidítva kissé az egy évtizedig magányos jedit.

Nekem is támadt egy kis hiányérzetem a mozgathatóságot illetően, és ahogy a posztban is elhangzott, van lehetőség bőven a tuningolásra, elvégre legóról  van szó. Az alábbi videó erre mutat megoldást, a robotkarok és egyéb artujellegzetességek megvalósítása még várat magára. Esetleg egy Light&Sound verzióban meglehetne csinálni a holovetítőt és az utánozhatatlan robothangot, de attól tartok, ezzel  már csillagászati összegbe kerülne, ha készletként is megjelenne -Rékocs.
 

1 megjegyzés:

  1. Most egy kicsit irigykedek. :) Köszi a végigjátszást!

    VálaszTörlés